A most következő történetünk egy 27 éves amerikai nőről szól, aki annak ellenére sem adta fel a társkeresést, hogy rákkal diagnosztizálták.
27 éves vagyok, egy évvel ezelőtt súlyos agyrákot diagnosztizáltak nálam, melyet már egyszer meg is műtöttek. Bizalmasan kezelem betegségem, mert nem akarom, hogy emiatt a környezetemben élők máshogy viszonyuljanak hozzám. A diagnózist követően nem akartam belemélyedni a randizásba, mégis úgy döntöttem, hogy adok egy esélyt az online társkeresésnek. Megismerkedtem egy sráccal, akivel az első telefonbeszélgetés során a bluetoothról kezdtünk el beszélgetni. Ő a "nagy humorista" mondott egy olyan mondatot, hogy "utálja a kék fogat (blue tooth), mert ő agyrákot akar". Nem volt olyan vicces, de mégis nevettem. Néhány nappal ezután találkoztunk is és úgy körülbelül 20 perccel a találkozásunk után azt mondta "Talán jobb lenne, ha ezt már most közölném... csontrákom van.". Az állam padlót fogott majd elmosolyodtam és azt mondtam "Nem hiszem el, hogy ezt mondtad". Azonnal kíváncsi lett, hogy miért reagáltam ilyen furcsán a helyzetre, hiszen mosolyogtam. Egy ilyen helyzetben, ez egyáltalán nem normális reakció. Azután én is elmondtam neki, hogy agyrákos vagyok. Kiugrott a székéből majd két percen át csendben bámultuk egymást sokkos állapotban. Mindketten fiatalok vagyunk, vonzóak és intelligensek. Senki az ég egy adta világon meg nem mondaná, hogy mindketten a rákkal küzdünk. Jó érzés azt látni, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki keresztül megy ezen a szarságon. Ez volt életem legjobb első randija!
